Angol fizikus, csillagász
A modern spektroszkópia jelentős művelője. Tanulmányait a londoni Imperial College-ben végezte, Sir Norman Lockyernek, a csillag-színképelemzés úttörőjének tanítványa. A Dél-Kensingtoni csillagvizsgálóban elsőként mutatta ki, hogy a napfoltok a környezetüknél alacsonyabb hőmérsékletűek (1903). Először sikerült az alacsony hőmérsékletű csillagokban molekulák, így titánium-oxid jelenlétét kimutatni. Az üstökösökben a szén-monoxid jelenlétért állapította meg, Hat teljes napfogyatkozást figyelt meg, és megtalálta a felső naplégkörben a magnézium-hidrid vonalait. (1907). A Bohr-atommodell korai alkalmazójaként a Nap légkörben az ionizált hélium megfigyeléséből levezette a proton-elektron tömegarányát. 1927-ben a Royal Society Yarrow professzoráva nevezték ki. Jól áttekinthető, világos kézikönyveiből nemzedékek tanultak. A Királyi Csillagászati Társaság aranyéremmel (1915), a Royal Society a Királyi Éremmel (Royal Medal, 1918) az USA Nemzeti Akadémiája a Henry Draper éremmel jutalmazta. (Bartha Lajos)