Szovjet magfizikus
A Leningrádi Műszaki Egyetem elvégzése után Kurcsatov magfizikai kutatásaihoz csatlakozott. Többek között az urán hasadásakor felszabaduló neutronok számát mérte meg. Amikor észrevette, hogy mind az amerikai, mind a német tudományos folyóiratokban hirtelen lecsökkent a maghasadással foglalkozó közlemények száma, bizalmas levélben hívta fel Sztálin figyelmét és zártkörű előadásban tájékoztatta a Kazanyba áttelepített leningrádi fizikusokat arról a sejtéséről, hogy mindkét háborús fél valószínűleg uránbomba előállítására készül. Berlin eleste után az első fizikusok között érkezett a városba, és neki sikerült elérnie, hogy Nikolaus Riehlt, a német uránoxidot előállító részleg vezetőjét családjával, munkatársaival és az egész üzemmel együtt a Szovjetunióba szállítsák, ahol Riehl a szovjet atombomba előállításának egyik vezetője lett. Fljorov 1957-től 1989-ig volt az általa alapított Magreakciók Laboratóriumának vezetője Dubnában. Az ő kezdeményezésére épültek meg Dubnában a 200, 300, majd 400 cm pólusátmérőjű óriás ciklotronok, melyekkel azután sok fontos felfedezést tettek. (Dr. Radnai Gyula)