Angol csillagász
Gyenge egészségi állapota miatt 1662-ben kénytelen volt abbahagyni iskoláit. Magánúton tanult csillagászatot, majd 1670-74 között a Cambridge-i Egyetemen folytatta tanulmányait. 1677-ben lett a Royal Society tagja. Ő az első angol királyi csillagász. A Royal Society számára készített előterjesztése vezetett a Királyi Greenwich-i Obszervatórium megalapításához 1675-ben. Ő lett az intézmény első igazgatója. Kitűnő megfigyelő volt, eredményeinek közzétételében teljességre és tökéletességre törekedett. Ezért vitába keveredett Isaac Newtonnal és Edmond Halleyval, akiknek sürgősen szüksége volt az eredményekre, ezért kierőszakolták azok megjelentetését. Flamsteed tiltakozása ellenére Halley szerkesztésében a Flamsteed által befejezetlennek tartott megfigyeléseket 1712-ben 400 példányban kinyomtatták. Flamsteednek később sikerült 300 példányt elégettetnie. Csillagkatalógusa, a halála után, 1725-ben közzétett Historia Coelestis Britannica, minden korábbinál több, mintegy 3000 csillagot sorolt fel, és a korábbi munkáknál sokkal pontosabban adta meg helyzetüket. Néhány csillagot, például a 61 Cygnit ma is az ő rendszerében hozzárendelt számmal jelölik.