Amerikai fizikus, Nobel-díjas
A 40-es években a Manhattan-terv technikusaként dolgozott Los Alamosban, majd villamosmérnöki diplomát szerzett Montrealban, 1954-ben a Columbia Egyetemen doktorált fizikából. A Princeton Egyetemen lett professzor, 1975-től a fizika tanszéket vezette. 1964 nyarán a brookhaveni szinkrotronnal végeztek kísérleteket, ütközésekben keletkező kaonokat vizsgáltak, közben megfigyelték a CP-szimmetria sérülését. 1980-ban James Croninnal megosztva fizikai Nobel-díjat kapott "az alapvető szimmetriaelvek semleges K-mezonok bomlásában történő megsérülésének felfedezéséért". (Piriti János)