Angol geológus, geofizikus
1881-ben publikálta The Physics of the Earth's crust c. alapvető művét. Ebben leírta a Föld inhomogén összetételét, azt, hogy a Föld köpenye folyékony rétegen helyezkedik el. A kontinensek mozgásának elmélete Wegener munkái után vált lassan elfogadottá a huszadik században. George Darwin elméletéhez csatlakozva (melynek lényege, hogy a Hold valamikor a Föld része volt, abból szakadt ki), Fisher ennek bizonyítékát a Csendes-óceán létében vélte felfedezni. A Geological Society of London 1893-ban a Murchison éremmel, 1913-ban a Wollaston éremmel tüntette ki. (Piriti János)