Német biokémikus, Nobel-díjas
Marburgban 1904-ben doktori fokozatot szerzett kémiából, majd orvosdoktori diplomát kapott 1908-ban a Müncheni Egyetemen. Ezután belgyógyászként dolgozott, és orvosi-kémiai kutatómunkát végzett, később az orvosi kémia professzora lett az Innsbrucki Egyetemen, Ausztriában. 1921-ben visszatért Münchenbe. Megállapította, hogy szoros kapcsolat van a hemin - a vörösvértest festékanyaga - és a klorofill között; előállította a hemint, és majdnem teljesen elvégezte a klorofill szintézisét is. Tanulmányozta a sárga karotinpigmentet, az A-vitamin elővegyületét és a porfirineket is. Ő szintetizálta a bilirubint. 1930-ban kémiai Nobel-díjat kapott a hemin és a klorofill molekulaszerkezetének felderítéséért és a hemin szintéziséért.