Matematikus, geométer
Fejér Lipótnál doktorált a Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1941-ben a Kolozsvári Egyetemre került. Ott hallott először azokról a geometriai problémákról, melyek egész pályáját meghatározták. Később a budapesti Árpád Gimnázium majd 1949-től a Veszprémi Vegyipari Egyetem tanáraként szinte egymaga kidolgozta a "geometriai elrendezések" elméletét "a síkon, a gömbfelszínen és a térben". Német nyelvű monográfiája, amely 1953-ban hasonló címen jelent meg Berlinben, a témakör máig meghatározó klasszikusa, bibliája. A mű, melyet oroszra és japánra is lefordítottak, egy csapásra világhírnevet szerzett Fejes Tóth Lászlónak. A világhírnév meghozta a hazai elismerést, a Kossuth-díjat és 1962-ben az akadémiai tagságot. 1970-től 1983-ig ő vezette az Akadémia Matematikai Kutató Intézetét. Tehetséges tanítványok és kollégák generációit vezette be a diszkrét geometria rejtelmeibe. Kiválóan pingpongozott, teniszezett, szertornázott. Megkerülhetetlen, impozáns, teljes életművet hagyott maga után.