Zoológus, egyetemi tanár
Tanulmányait Kolozsvárt és Budapesten végezte. 1902-ben bölcsészdoktor, 1907-ben protisztológiából magántanár lett. 1898-tól a műegyetem növénytani, 1905-től az állattani tanszéken adjunktus volt. 1913-tól az Erzsébet polgári iskolai tanárképzőn a biológia tanára. 1920-ban Utrechtbe ment, ahol az egyetemen tanár volt. Hazatérése után 1929-től a tihanyi biológiai kutatóintézet igazgatója, 1934-ben a budapesti egyetemen a zoológia tanára lett. Az általános biológia és az általános állattan számos kérdésével foglalkozott, főként a véglényekkel. A biológiában antidarwinista és antihaeckelista álláspontot foglalt el, de az ún. neovitalistákhoz sem csatlakozott. Neki és munkatársainak köszönhető a Balaton életének korszerű hidrobiológiai vizsgálata. 1910-től levelező, 1932-től az MTA rendes tagja volt.