Orvos, patológus, egyetemi tanár
1900-ban szerezte orvosi oklevelét, 1899-től a budapesti anatómiai és élettani intézetben működött. 1905-06-ban ösztöndíjjal külföldön tanult, 1917-ben a kórbonctan tanára az Állatorvosi Főiskolán; 1918-1952-ig a pozsonyi, ill. a pécsi egyetemen a kórbonctan tanár, 1918-47-ben a törvényszéki orvostan megbízott előadója. 1931-32-ben és 1945-46-ban az egyetem rektora. Jelentős kutatásokat végzett a tuberkulózis, a szifilisz kórbonctana terén. Röviddel a treponema felfedezése után kimutatta azt a congenitalis syphilisnél májban. Elsők között hangoztatta a leukémia daganat jellegét. Kiváló pedagógus volt, kitűnő tanítványokat nevelt. Örökléstani, teratológiai és paleopatológiai kutatásokat végzett. Érdemeket szerzett a pécsi orvosi kar létesítése és megszüntetésének megakadályozása terén.