Technikatörténész
1940-ben érettségizett. Utána dolgozni kezdett egy textilüzemben, s mellette egy textiltechnikum fonó-szövő szakára iratkozott be, míg végül 1943-ban sikerült bejutnia a budapesti tudományegyetemre, történelem szakra. 1947-ben szerzett végbizonyítványával először adminisztrációs, majd egyre inkább vezető állásokban helyezkedett el műszaki információs területeken, kamatoztatva széles körű nyelvtudását. Közben a középkor és az ipari forradalom technikatörténetében, ill. a textilipar és a textilipari gépek fejlődéstörténetében sikerült elmélyednie. Vizsgálta még a textilipari műszaki szaknyelv sajátosságait is. A magyarországi textilmanufaktúrákról írt disszertációjával 1966-ban kandidátusi, a textilipari termelékenység fejlődésével összefüggő elemző munkájával 1979-ben akadémiai doktori fokozatot szerzett. Muzeológusként kezdeményezte az első magyarországi textilipari kiállítást 1969-ben. 1981-től az ELTE Általános Technika Tanszékének előadójaként bekapcsolódott a technikatörténet oktatásába. Számos népszerű technikumi szakkönyvet és tankönyvet írt és szerkesztett. Kiterjedt publikációs tevékenységet folytatott. Több cikluson át ő volt az MTA Tudomány- és Technikatörténeti Komplex Bizottságának elnöke. (Dr. Radnai Gyula)