Svéd kémikus, mineralógus
Az uppsalai egyetem elvégzése után 1788-ban németországi utazásokat tett, majd visszatért Uppsalába. 1794-ben kezdett tanítani, az uppsalai egyetem professzora lett. Ő terjesztette el Svédországban Lavoisier kémiai elképzeléseit. Finnországi és svédországi ásványok vizsgálatával foglalkozott és 1802-ben egy új elemet fedezett fel, melynek a tantál nevet adta. Gyermekkorától fogva részben siket volt, 1801-ben pedig egy felrobbanó palack fél szemére megvakította, munkáját kiválóan végezte. Talán azzal tette a legnagyobb szolgálatot a kémiának, hogy felismerte tanítványának, Jöns Jacob Berzeliusnak a tehetségét.