Amerikai matematikus
Ph. D. fokozatát 1900-ban a Johns Hopkins Egyetemen szerezte Baltimore-ban. 1900-tól nyugdíjbavonulásáig, 1945-ig a Princeton-i egyetemen dolgozott, 1909-től, mint professzor, 1929-45 között mint dékán. Kidolgozta és elérte a képzési rendszer átalakítását, amelyben nagyobb szerepet kapott a hallgatók önálló tevékenysége. Fő kutatási területe volt a differenciálgeometria, és annak fizikai alkalmazásai. Az általános relativitáselmélet megjelenése után a Riemann-geometria általánosításaiban ért el jelentős eredményeket. 1931-1932 között az American Mathematical Society elnöke volt.