Osztrák-holland elméleti fizikus
Egyetemistaként a bécsi műszaki egyetemről járt át a tudományegyetemre, hogy Boltzmann előadásait hallgathassa. Végül is Göttingenben fejezte be egyetemi tanulmányait. Itt ismerkedett meg egy Oroszországból jött matematikus hallgatónővel, későbbi feleségével, aki azután Ehrenfest-Afanaszjeva néven lett ismert a világban. 1906-ban Bécsben doktorált, majd 1907-től 1912-ig Szentpéterváron működött, sikeresen létrehozva egy tehetséges fiatalokból álló elméleti fizikai iskolát. 1912-től Leidenben lett állandó professzor, Lorentz utóda az egyetemen. Einstein nem ismert nála jobb fizikatanárt, Bohr állította, hogy rengeteget tanult az általa feltett kérdésekből, Oppenheimertől Fermiig a világ legjobb fizikusai töltődtek fel nála értékes gondolatokkal. A fázisátalakulások vagy az adiabatikus invariánsok elmélete, a relativitáselmélettel kapcsolatban felvetett kérdései, paradoxonai híven őrzik nevét a fizikában. Elsők között vetette fel a termodinamikai és a közgazdasági modellek lehetséges analógiáját. Magyarországon Fényes Imre honosította meg Ehrenfest nézeteit. (Dr. Radnai Gyula)