Angol születésű amerikai elméleti fizikus, matematikus
A Cambridge-i Trinity College-ban tanult matematikát. A háború alatt a légierő kötelékében szolgált. 1947-től az amerikai Cornell Egyetemen Hans Bethe, majd Princetonban Oppenheimer mellett tanult. Az elsők között ismerte fel Richard Feynman diagramjainak jelentőségét, és sokat tett azért, hogy széles körben ismert legyen a Feynman-féle kvantumelektrodinamika. 1951-től a Cornell, 1953-tól a Princetoni IAS fizikaprofesszora volt. Sokféle területen tevékenykedett, atomhajtású űrrepüléssel, biztonságos atomreaktorok tervezésével, a kondenzált anyagok fizikájával, a hetvenes években klímakutatással is foglalkozott, de sok matematikai publikációja is volt. Nevezetes tevékenysége a Földön kívüli civilizációk kutatásához való hozzájárulása: az ő nevét viseli pl. a Dyson-szféra: egy fejlett civilizáció által a csillagot teljesen körülvevő mesterséges szerkezet, amely a csillag teljes energiáját hasznosítani tudja. Sok díjat és elismerést kapott, de Nobel-díjat nem. Saját szavaival "legalább tíz évet kell eltölteni egy adott mély, fontos problémával, de ez nem az én stílusom". (Piriti János)