Francia kémikus
Orvosdoktori végzettséget szerzett, 1845-től 1851-ig a Besancon-i egyetemen volt a kémia professzora, 1859-től Párizsban a Sorbonne-on volt kémiaprofesszor. Fő kutatási területe a szervetlen kémia volt. 1849-ben felfedezte a nitrogénpentoxidot, majd fémek előállításának módszereivel foglalkozott. 1854-ben aluminiumnak bauxitból való előállítására új módszert dolgozott ki, amelyben nátrium segítségével a korábban Wöhler által kifejlesztett módszerhez képest nagyobb mennyiségben lehetett alumíniumot előállítani. Ez az eljárás azonban még mindig meglehetősen drága volt. Számos fém, pl. platina tisztán való előállítására dolgozott ki módszert. Jelentős eredményeket ért el a disszociáció vizsgálatában