Német származású amerikai fizikus, Nobel-díjas
Göttingenben doktorált, 1952-ben a Washington Egyetem tanára lett, ahol 1961-ben professzorrá nevezték ki. 1955-ben készítette az ioncsapdát, amely segítségével hosszú ideig tudott kis helyen együtt tartani kis számú részecskét. 1973-ban módszerével igen nagy pontossággal megmérte az elektron mágneses momentumát. Továbbfejlesztette az atomi frekvenciák és az egyes kvantumugrások rendkívül pontos mérésének módszereit. 1989-ben Wolfgang Paullal megosztva fizikai Nobel-díjat kapott "az ioncsapda-módszer kidolgozásáért". A díj másik felét abban az évben Norman Ramsey kapta. (Piriti János)