Angol matematikus és asztrológus
Korának egyik legtanultabb embere. Cambridge-ben, és Louvain-ban folytatta matematikai és csillagászati tanulmányait, Gemma Frisius-szal szoros barátságot kötött. 1550-ben Párizsban az Egyetemen nagy érdeklődést keltő előadásokat tartott Euklidesz Elemeiről, professzori állást is ajánlottak neki, de ezt nem fogadta el. Visszatért Angliába, ahol arisztokraták, tengeri kereskedelemmel foglalkozó társaságok, majd I. Erzsébet alatt a királyi udvar tanácsadója lett navigációs és más kérdésekben, térképeket is készített, szaktudását többen hasznosították az angol felfedezők közül. (Ő vezette be a Brit Birodalom kifejezést.) Egyidejűleg csillagászati tanulmányai nyomán asztrológiával is foglalkozott, nem érzett ellentmondást a két terület között. Pályafutásának második részét már túlnyomóan a mágiának és hermeticizmusnak szentelte. Európában, Csehországban és Lengyelországban királyi udvarokban tartott demonstrációkat. 1584-ben Magyarországon is végzett - sikertelen - aranycsinálási kísérleteket. Övé volt korának legnagyobb könyvtára. Mária királynőnek nemzeti könyvtár alapítását, Erzsébet királynőnek a Gergely-féle naptárreformhoz hasonló reform bevezetését javasolta, mindkettőt eredménytelenül.