| Davy, Humphry, Sir Penzance, Cornwall, Anglia , 1778. dec. 17. - Genf, Svájc, 1829. máj. 29. Angol kémikus 1797-ben természettudományos tanulmányokba kezdett. Barátságot kötött Davies Giddyvel (későbbi nevén Gilbert, 1827 és 1830 között a Royal Society elnöke), s a tudós maga mellé vette laboratóriumába. Ott Davy meglehetősen független nézeteket alakított ki az akkori legizgalmasabb tudományos kérdésekről, például a hő, a fény és az elektromosság természetéről, A.-L. Lavoisier kémiai és fizikai tanításairól. Gilbert javaslatára a Cliftonban alapított Pneumatikai Intézet vegyészigazgatója lett; ez az intézet a különféle gázok esetleges gyógyhatásának vizsgálatát tűzte ki céljául. Felfedezte a bórt, továbbá a hidrogén-telluridot és a foszfor-hidrogént is. 1812-ben a régensherceg lovaggá ütötte. A Royal Institutionnél - amelynek tiszteletbeli professzora maradt - az volt utolsó fontos tette, hogy megbeszélést tartott az ifjú Michael Faraday-jel, Anglia egyik nagy jövendő természettudósával; Faraday 1813-ben laboratóriumi asszisztens lett a Royal Institutionben, és elkísérte Davyéket egy európai útjukon. Nevét viseli a biztonsági Davy-lámpa.
| | | Web dokumentumok |