Építész, műegyetemi tanár
Bécsben szerzett oklevelet, majd Olaszországban, Görögországban és Kis-Ázsiában járt tanulmányúton. 1876-tól Magyarországon élt. Több, a budapesti városképet meghatározó épület tervezője. Első műveit neoreneszánsz stílusban építette. Később új formákkal gazdagított, eklektikus stílusban alkotott. Fő művei: Országos Erdészeti Egyesületek háza, Országos Kaszinó, Saxlehner-bérpalota, Első Hazai Takarékpénztár bérpalotája, Központi Statisztikai Hivatal, Hold utcai vásárcsarnok, Műegyetem kémiai épülete. 1896-ban ő tervezte a Múzeum krt. 23. épületére Czuczor Gergely domborművéhez az emléktáblát és a Várkert kioszk előtt álló Ybl-szobor talapzatát. Czigler műve a bécsi Pázmáneum új épülete és a budakeszi Erzsébet Szanatórium. Balatonfüredre ő tervezte a tizenkét tornyú fürdőház épületét, mely 1945-ben elpusztult. Dvorzsák Edével együtt nevéhez fűződik a városligeti Széchenyi Fürdő tervezése, mely csak halála után épült fel. A Műegyetemen 1887-től haláláig tanított. 1894-től a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet elnöke, emlékére emlékérmet készíttetett, számos későbbi építész részesült e kitüntetésben. 1895-től az Országos Magyar Iparművészeti Társulat alelnöke. Emlékére emlékérmet készíttetett, számos későbbi építész részesült e kitüntetésben.