Francia természettudós, zoológus, őslénykutató
Négy éven át Stuttgartban a jogot hallgatta és mellékesen a zoológiát. 1799-ben professzor lett a Collège de France-ban, majd 1802-től a Jardin des Plantes-ban működött. Cuvier terjesztette ki Linné osztályozási rendszerét, hozzáadva a linnéi rendszerhez a törzs kategóriát (amelyek közül ő az Állatok országában négyet is felismert). Elsősorban a halak rendszerezésével foglalkozott. Összehasonlító anatómiai és korrelációs vizsgálatai nyomán ő hozta létre az őslénytan (paleontológia) tudományát. Lelkes és fő hirdetője volt a katasztrófa elméletnek, ami szerint az élővilágot időnként katasztrófák pusztították el, és a Földet új benépesítés követte többnyire új teremtés következtében (vagyis nem ismerte el az élővilág fejlődési változásait). Kissé idősebb kortársában, Lamarckban tudományos ellenfelet látott. Cuvier neve ott van a hetvenkét francia tudós között az Eiffel-tornyon.