Erdőmérnök, főiskolai tanár
1874-ben lépett állami szolgálatba a besztercebányai királyi Jószágigazgatóságnál, de dolgozott erdőbecslőként, erdőrendezőként és erdőmesterként Pozsonyban, Horvátországban, Lugoson és Orsován is. 1895-től a selmeci akadémia erdőhasználati tanszékének tanára, majd vezetője. Ő vetette meg alapját az akadémiai gyümölcsfaiskolának, közreműködött az Erdészeti Műszótár szerkesztésében, s jelentős volt vízépítészeti munkássága is. Tanulmányai jelentek meg az Erdészeti Lapokban. Találmányai a gyakorlati geodéziai feladatok megkönnyítését szolgáló kisebb jelentőségű ötletek megvalósításai. Az elsők között alkalmazta nálunk a fotogrammetriát erdőgazdasági téren.