Bányamérnök, akadémiai tanár
1856-1858-ig a bécsi műegyetem hallgatója volt, 1862-ben a selmeci akadémián szerzett bányamérnöki oklevelet. Az 1863-68 közötti években, különféle beosztásokban többek között Selmecbányán és Nagybányán szolgált. 1868-1872-ben a diósgyőri vasgyár építésének műszaki vezetője volt. 1872-1902-ig, nyugalomba vonulásáig Selmecbányán az akkor megszervezett bányamértan-geodéziai tanszék vezetője volt. Számos földmérő és bányamérő műszert szerkesztett, pl. a Cséti-féle aknafüggélyezőt, ezek nemzetközileg is ismertté tették nevét. Műszereit ma a soproni bányászati múzeumban őrzik. 1892-1894-ben a Bányászati és Kohászati Lapok szerkesztője. Szakirodalmi munkássága is jelentős volt. Ő teremtette meg a magyar bányaméréstani és földméréstani szakirodalmat. Számos tanulmánya jelent meg külföldi folyóiratokban is.