Fizikus, egyetemi tanár
Tanulmányait a Lomonoszov Egyetemen végezte Moszkvában. 1963-tól az MTA KFKI Szilárdtestfizikai Kutatóintézetében (és a jogutódintézményekben) dolgozott haláláig. 1986-tól tudományos igazgatóhelyettes. 1975 és 1978 között a dubnai Egyesített Atomkutató Intézet Neutronfizikai Laboratóriumának tudományos igazgatóhelyettese. A Fizikai Szemle, az Élelmiszerfizika és a Neutron News szerkesztőbizottságának tagja. A fizikai tudomány kandidátusa címet 1972-ben nyerte el, 1983-ban az MTA doktora lett. 1997-óta habilitált oktató.(ELTE). Első főbb kutatási eredményeit a kondenzáltközegek és biológiai rendszerek Mössbauer-effektus segítségével végzett vizsgálatai során érte el. Később kidolgozta a repülési időmódszerén alapuló kisszögű neutronszórás-vizsgálat alapjait. Egyebek közt az immunglobulinok szerkezeti változásait vizsgálta így. Legújabb elismert eredménye az atomi felbontású neutron holográfia elvének felismerése és kísérleti bizonyítása. Tudományos munkásságának gyümölcse a több mint 200 publikáció, 2 könyv, továbbá 4 szabadalom. Tudását nemzetközi konferenciák sokaságán is szívesen megosztotta, előadóként és beszélgető partnerként egyaránt. Tucatnyi diplomamunka és doktorandusz téma vezetője volt. Több, nemzetközileg is elismert díj birtokosa. Ezek közül a legrangosabb A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2008). (Cser András)