Matematika-fizika szakos középiskolai tanár, matematikus
Édesapja a László Kórház főorvosa volt. 1944-ben érettségizett az Angol Kisasszonyok Santa Maria Leánygimnáziumában. Egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatta 1944-1949 között. Matematika-fizika szakos középiskolai tanári oklevelét 1949-ben kapta meg 1948-ban kötött házasságot Császár Ákos matematikussal. Az egyetemi doktori fokozatot 1967-ben az ELTE TTK-n szerezte meg. Disszertációja: Vizsgálatok a topológikus terek szétválasztási axiómájának köréből (1966). Munkahelyei: MTA Alkalmazott Matematikai Intézete tudományos munkatárs (1949-1950), majd 1951-től 1991-es nyugdíjba vonulásáig a BME, ahol végigjárta a fokozatokat (tanársegéd, adjunktus, docens). A Villamosmérnöki Kar Matematika Tanszékén volt tanszékvezető helyettes, illetve megbízott tanszékvezető. Oktatott nappali, levelező, szakmérnöki tagozatokon és a Mérnök Továbbképző Intézetben. Angol és német nyelven is adott elő. Kiváló oktató volt. 1974-ben megkapta az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetést. Elnyerte a hallgatók bizalmát, amit az is bizonyít, hogy 1999-ben az Év Oktatója lett. Kiemelkedő tanári munkásságáért 2002-ben Apáczai Csere János-díjban részesült. Nagyon sokat tett az egyetemi oktatás színvonalának emeléséért, számos jegyzetet írt, magyarul is és németül is, a villamosmérnök hallgatók számára, amelyek több kiadást is megértek. Írt középiskolai szakköri füzetet (1954) a differenciál- és integrálszámítás tárgyköréből. Fő kutatási területe a topológia volt. Rangos folyóiratokban 13 cikke jelent meg ebből a témakörből. Több tudományos konferencián, szimpóziumon tartott előadást. A Mathematical Reviews folyóirat referálója volt. Publikációi Császár Klára vagy Császár Ákosné néven jelentek meg. (Dr. Kántor Sándorné)