Német elméleti fizikus
Rudolf Gottliebként látta meg a napvilágot, a Clausius nevet később, a tudomány iránti tiszteletből vette fel. Stettinben (ma: Szczecin) járt középiskolába, Berlinben egyetemre, Halleban doktorált fizikából. 1855-ig Berlinben volt tanár, innen írta meg híressé vált tanulmányát, melyben a hőtan két főtételének bevezetésével feloldotta Carnot elmélete és az energiamegmaradás elve közötti ellentmondást. A második főtétel még világosabb megfogalmazására vezette be az entrópia fogalmát 1865-ben, akkor már Zürichben, az ETH professzoraként. Ugyanitt alapozta meg a gázok molekuláris, kinetikai elméletét, bevezetve többek között a gázmolekulák közepes szabad úthosszának fogalmát. Életének utolsó két évtizedében Bonnban volt az egyetem tanára. Kiváló tanár és világos rendező elveket felállító kutató volt, a termodinamika tudományának egyik megalapozója, 1872-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. (Dr. Radnai Gyula)