Kohómérnök
1931-ben Sopronban szerzett kohómérnöki oklevelet. 1932-től a Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű Rt. ózdi kohóüzemében dolgozott, 1943-tól mint főmérnök. 1949-től a MÁVAG diósgyőri kohászati üzemeinek, 1953-tól a Kohó- és Gépipari Min. Vaskohászati Igazgatóságának főmérnöke. Részt vett a Dunai Vasmű felépítésében is. 1957-től 1973-ig a Kohó- és Gépipari Tervező Intézet főszaktanácsadója. A Kossuth-díj ezüst fokozatát a ferromangán hazai előállítási módszerének kidolgozásáért kapta. A hazai kohóipari üzemek fejlesztési tervei elkészítéséért több kitüntetésben is részesült.