Amerikai asztrofizikus
"Nemzedékének heroikus tudományos alakja" - amint egyik angol méltatója nevezte -, egy ohioi farmon született, általános mérnöki pályát választott, de egy ismeretterjesztő könyv hatására érdeklődése a csillagászat felé fordult. Előbb a Colorado-i Egyetemen tanított, 1888 nyarán az USA egyik legnagyobb obszervatóriumában, a Lick Csillagvizsgálóban önkéntes munkatárs, és a csillag-spektroszkópia egyik jeles úttörőjének, James E. Keelernek tanítványa. 1891-ben a Lick Obszervatórium főmunkatársa, 1900-1930 közt igazgatója volt. 1896-tól elkészítette az északi égbolt csillagok fotografikus fényesség katalógusát, majd megkezdte a halvány csillagok fotografikus átvizsgálását. Hihetetlen szorgalmú észlelőként, és éles problémalátásával tűnt ki, a fotografikus csillag-színképelemzésnek nem csak úttörője, de sokoldalú alkalmazója volt. (35 év alatt 25000 csillag-színképfelvételt készített). Főmunkaterülete a csillagok látóirányú (közeledő ill. távolodó) mozgásának mérése, valamint ebből levezetve a Nap térbeli mozgásának meghatározása. Nagyszámú un. szoros (csak spektroszkópikusan kimutatható) csillag-párt fedezett fel. Jelentősen bővítette a csillagok közti gázfelhőkre és a forró csillagokra vonatkozó ismereteket. Jó szervező készséggel tehetséges munkatárs-gárdát gyűjtött maga köré. Megalapította a Lick Obszervatórium chilei "Déli Csillagvizsgáló"-ját. Hét éven át a kaliforniai Berkeley Egyetem igazgatója volt. Számos akadémia tagjává választották, az USA Henry Draper és a Bruce érmével, az Angol Királyi Csillagászati Társaság a nagy aranyéremmel jutalmazta. Nevét egy holdbeli és egy Mars-kráter, valamint a 2751.sz. kisbolygó őrzi. (Bartha Lajos)