Brit születésű amerikai asztrofizikus, csillagász
Tanulmányait a Bristol-i, majd a londoni egyetemen végezte. Kezdetben részecskefizikával foglalkozott, 1948-ban házasságot kötött Margaret Peachey csillagásszal, s az ő érdeklődése is a csillagászat felé fordult. Kutatómunkájukban mindvégig szorosan együttműködtek. 1950-62 között különböző egyetemeken dolgozott Londonban, a Harvard Egyetemen, Chicago-ban, és Cambridge-ben (Anglia), valamint a Mount Wilson, és a Palomar Obszervatóriumokban, Kaliforniában. 1962-től a University of California San Diego (UCSD) oktatója volt, 1963-tól professzorként. 1978 és 1984 között a Kitt Peak National Observatory igazgatója volt Arizonában, majd 1984-től 2002-ig ismét az UCSD professzora volt. 1957-ben megjelent, feleségével, William Fowler amerikai fizikussal és Fred Hoyle brit csillagásszal írt nevezetes közös cikkükben elméletet dolgoztak ki a lítiumnál nehezebb elemek keletkezésére a világegyetemben. Burbidge nem fogadta el a "Big Bang" elméletét, hanem a Fred Hoyle és mások által megfogalmazott ún. "állandó állapotú világegyetem" (steady state universe) elméletét képviselte. 1993-ban Fred Hoyle-lal és J. V. Narlikar-ral az elmélet továbbfejlesztésére is kísérletet tettek (Quasi-steady state universe). Jelenleg a "Big Bang" elmélet az általánosan elfogadott. Burbidge nevét a 11753 számú, Geoffburbidge nevű aszteroida viseli.