Meteorológus
A budapesti József Műegyetemen 1900-ban szerzett gépészmérnöki oklevelet, ugyanitt tanársegéd. 1903. június 1-vel a Magyar Királyi Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet szolgálatába lépett, ahol először az Ógyallai Központi Obszervatóriumban adjunktusi rangban földmágneses mérések végrehajtásával és légköri elektromos kísérleti mérésekkel foglalkozott, majd a budapesti Központi Intézethez a VI/b. Aerológiai osztályhoz helyezték át. Itt kezdetben a földmágneses adatok kiértékelését végezte, majd 1914. közepéig a magassági szélmérésekben vett részt 1914-ben félévre, 1915-ben véglegesen katonai szolgálatra rendelték, az ún. "Sárkány szolgálat"-hoz, amely a magassági szélmegfigyeléseket végezte (a tüzérség, léggömbök és repülők számára), a háború végén arany érdemkereszttel kitüntetve főhadnagyi rangban szerelt le. 1928. február 28-án ideiglenes nyugállományba helyezték, a Meteorológiához nem került vissza többé. Halálának idejét nem tudják. Négy gyermeke közül kettő még egyesztendős kora előtt meghalt. (Adatok a Magyar Meteorológusok Életrajzi Lexikona alapján.) Az 1910-es évektől több közleménye jelent meg Az Időjárás c. folyóiratban. 1905-ben a Met. és Földmág. Int. Kisebb kiadványai sorozatában megjelent "A Földmágneses megfigyelések és azok kivitelének ismertetése" c. könyve, amely sokáig az egyedüli részletes kézikönyv maradt a mágneses mérések gyakorlatáról. Az Időjárás-ban rendszeresen havonta ismertette a mágneses mérések érdekességeit és eredményeit. Értékes méréseket végzett (Szabó Bálint adjunktussal) 1910-ben a Halley-üstökös földközelségének mágneses jelenségeiről (nem talált hatást). Magassági szél-megfigyelő eszközt dolgozott ki. (Bartha Lajos)