Orvos, egyetemi tanár
1818-ban avatták orvosdoktorrá a pesti egyetemen. 1823-ban orvos Bakabányán, majd Selmecbányán. 1824-től 1849-ig az elméleti orvostan tanára a pesti egyetemen, 1841-42-ben és 1842-43-ban az orvosi kar dékánja. A szabadságharc után megfosztották tanszékétől. Jelentős érdemeket szerzett a magyar orvosi műnyelv fejlesztése terén új szavak (pl. láz, genny, tályog, izom, ideg, étvágy stb.) alkotásával, tankönyvek fordításával, írásával, orvosi műszótár szerkesztésével. Kutatásokat végzett a finnugor nyelvrokonság bizonyítására. 1831-ben Toldy (Schedel) Ferenccel megalapította a Magyar Orvosi Tár c. folyóiratot, melyet 1833-tól Flór Ferenccel szerkesztett 1848-ig, majd 1861-től 1864-ig. Ugyancsak Flór Ferenccel adta ki az első magyar orvosi címtárat: 1841-ben megalakította a Természettudományi Társulatot, amelynek első elnöke lett. 1830-tól az MTA tagja.