Német biokémikus, Nobel-díjas
A müncheni egyetemen, Adolf von Baeyernél hallgatott kémiát, 1888-ban doktori fokozatot szerzett, majd a kieli, a tübingeni, a berlini, a boroszlói és a würtzburgi egyetemen volt professzor. Az erjedéssel kapcsolatos kitartó kutatásai során, 1896-ban és 1897-ben fontos felfedezéseket tett. A berlini egyetemen elnyert agrártudományi professzori állása lehetővé tette, hogy folytassa biokémiai kutatásait. 1907-ben kémiai Nobel-díjat kapott annak bizonyításáért, hogy a szénhidrátok erjedését nem maga az élesztősejt, hanem az élesztőben lévő különböző enzimek okozzák. Buchner őrnagyként szolgált a német hadseregben, az 1. világháborúban esett el.