| Buchholtz György id. Kisszeben Sáros m. (ma Sabinov, Szlovákia), 1643. máj. 1. - Kakaslomnic Szepes m. (ma Vel'ká Lomnica), 1724. máj. 11. [1725. máj. 14.] Természetkutató, evangélikus lelkész A wittenbergi egyetemen végezte a teológiát. Ezután több felvidéki iskolában tanított. A protestánsok üldözése idején fogságot szenvedett, majd 1681-ig külföldön élt. 1682-től 1716-ig különböző felvidéki helységekben lelkészként működött. A Tátra egyik első kutatója. Legjelentősebb útja a 2453 m-es Nagyszalóki-csúcs megmászása volt. 1719-ben részletes leírást készített a Tátra geológiai viszonyairól, állatvilágáról, meteorológiájáról és növényzetéről. Felismerte a növényzeti övezetek változását a magassággal (rét, erdő, törpefenyő, sziklás övezet). Részletes megfigyeléseit tartalmazó naplói halála után jelentek meg nyomtatásban. Tátra-kutató munkáját két fia, ifj. Buchholtz György (1688-1737) és Buchholtz Jakab (1696- ?) folytatta. (Bartha Lajos)
| | | Web dokumentumok |