Ausztrál születésű angol fizikus, röntgenkrisztallográfus, Nobel-díjas
Az Adelaide-i egyetemen tanult matematikát és fizikát, ahol apja, Sir William Henry Bragg, professzor volt. 1909-ben a család visszatért Angliába, a Cambridge-i Trinity College-ben tanult, majd a Cambridge-i Cavendish Laboratory-ban kezdte meg kutatómunkáját. Apjával együtt a röntgenkrisztallográfia megalapítói voltak, röntgensugarak segítségével felderítették a kristályok molekulaszerkezetét. Ő dolgozta ki a matematikai modelleket és ő fogalmazta meg a röntgensugarak hullámhosszára és a kristálysíkok távolságára vonatkozó Bragg-törvényt. 1915-ben, 25 éves korában apjával, Sir William Henry Bragg-gal közösen fizikai Nobel-díjat kapott. A Nobel-díjasok közül ő kapta meg a díjat legfiatalabb korában. A 30-as években rövid ideig a National Physical Laboratory igazgatója, majd 15 évig a cambridge-i Cavendish Laboratory professzora, 1954-től haláláig a Royal Institution igazgatója volt. A lovagi címet 1941-ben kapta meg. számos tudományos társaság díjazottja és tiszteletbeli tagja volt.