| Bondi, Hermann, Sir Bécs, Ausztria, 1919. nov. 1. - Cambridge, Anglia, 2005. szept. 10. Osztrák születésű brit matematikus, csillagász Bécsben végezte középiskoláit. 1937-ben a német fenyegetés miatt a Cambridge-i Trinity College-ben pályázott meg egy ösztöndíjat, és ezt el is nyerte. A háború kitörésekor ellenséges ország állampolgáraként internálták, itt ismerkedett meg Thomas Golddal. 1941-től a brit admiralitás megbízásából mindketten radar-kutatásokon dolgoztak Fred Hoyle-lal együtt. 1945-től 1954-ig matematika előadó volt a Cambridge-i egyetemen, 1954-től 1985-ig az egyetem professzora volt 1967-től az ESRO (European Space Research Organization) vezérigazgatója volt, irányítása alatt történt a szervezet átalakítása, az új szervezet neve ESA (European
Space Agency) lett. A brit hadügyi, majd energiaügyi minisztérium vezető tudományos tanácsadója volt. Az 1940-es évek végén Bondi, Thomas Gold és Fred Hoyle fogalmazták meg az állandósult állapotú (steady state) világegyetem elméletét. Bondinak jelentős szerepe volt a relativitáselmélet kozmológiai, kozmogóniai és asztrofizikai alkalmazásában. A csillagok belső szerkezetével és fejlődésével foglalkozott. Elsők közt hívta fel a figyelmet a gravitációs hullámok lehetőségére. 1973-ban angol lovaggá avatták, már 1959-ben a Királyi
Társaság tagja, a Királyi Csillagászati Társaság, és az USA Bruce Aranyérem kitüntetettje. Nevét a 767.sz. kisbolygó is őrzi. (Bartha Lajos)
| | | Web dokumentumok |