Matematikus, polihisztor
Matematikai- és nyelvtehetségére már gyermekkorában felfigyeltek. 12 éves korában korrepetítornak szerződtették a nála négy évvel fiatalabb ifjú Kemény Simon báró mellé, akivel azután együtt jártak a kolozsvári református kollégiumba. Göttingába is együtt mentek ki, itt Kemény Simon jogot, Bolyai Farkas matematikát tanult. Gauss egyetemista társa, matematikai vitapartnere, majd jóbarátja lett. Az egyetem elvégzése után hazagyalogolt, itthon megnősült, 27 éves korában fia született, Bolyai János. Két év múlva sikerrel pályázta meg a marosvásárhelyi református kollégium matematika-fizika-kémia tanszékét és itt tanított 76 éves koráig. 57 évesen az elsők között lett levelező tag a magyar tudós társaság természettudományi szakosztályában. Ugyanebben az évben, 1832-ben jelent meg Tentamen c. matematikai főműve, s ennek kiegészítéseként Bolyai János dolgozata, amelyre ezért Appendix címen hivatkoznak ma már a szakirodalomban, széles e világon. Bolyai Farkas polihisztorságát elég meggyőzően illusztrálja, ha felsoroljuk, hogy a matematikán kívül még mi mindennel foglalkozott sikerrel életében: szépirodalom (verseket, drámákat írt), természettudományok, műszaki, gyakorlati kérdések (borászat, gyógyszerészet, kályha- és kemenceépítés), mezőgazdaságtan (erdészet, gyümölcstermesztés), néprajz, zeneelmélet. Fiával közös szobra Marosvásárhelyen áll, a róla elnevezett líceum előtt, a róluk elnevezett téren. (Dr. Radnai Gyula)