| Bollobás Béla Karácsond, 1911. aug. 28. - Budapest, 1985. dec. 15. Belgyógyász, onkológus, sebész, fogász, fül-orr-gégész Orvosdoktori diplomáját 1936-ban szerezte; 1942-ben honvédorvosként a keleti frontról repülőn hordta haza a sok sebesültet. Antifasiszta és szociáldemokrata lévén a Gestapo 1944-ben, az ÁVO 1947-ben tartóztatta le. (A nácik a kivégzésének óráját és percét is kitűzték; csak csodával menekült meg.) 1956-ban a saját házában kialakított műtőben látta el a sürgős eseteket, ezért csak 1957-től gyógyíthatott újra. Ebben az évben lett az orvostudományok kandidátusa, de magasabb tudományos címet politikai okból később már nem szerezhetett. Fülsebészettel, fülészeti patológiával, a hallószerv mikrochirurgiai anatómiájával, illetve a heveny fertőző betegségek fülészeti szövődményeivel foglalkozott. Új eljárást dolgozott ki a középfül üregrendszerének helyi kezelésére (antrum perfusio). Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el hallásjavító műtétek terén. Gyermekei (Emőke, Béla, Boglárka, Enikő) a fogorvosi, a matematikusi, a zenetudósi és az irodalomtörténészi pályákon jeleskednek. (Hujter Mihály)
| | | Web dokumentumok |