Német fizikokémikus
A kémiai reakciók egyensúlyának és sebességének vizsgálatával foglalkozott. A reakciókinetika egyik megteremtőjének tekintik. Főleg gázreakciókat tanulmányozott, a jód és hidrogén reakcióját magas hőmérsékleten, a hidrogén és klór fotokémiai reakcióját, a foszgén bomlását. A láncreakciók felfedezőinek egyike volt. Bay Zoltán 1927 és 1930 között a berlini egyetem Fizikai-Kémiai Intézetében dolgozott Bodenstein mellette. Bay Zoltán tanácsára Szabó Zoltán is Bodensteinhez kérte magát. Szabó Zoltán Bodensteinre mind emberileg, mind szakmailag a legnagyobb elismeréssel emlékezett. Bodenstein-hullámzás és a Bodenstein-elv is viseli nevét. 1940-ben az MTA Matematikai és Természettudományok Osztálya külső tagjának választotta.