Francia fizikus
Az École Polytechnique növendéke volt, 1797-ben nevezték ki a Beauvais-i Egyetem matematikaprofesszorává, 1800-ban lett a Collège de France-on a matematikai fizika professzora, 1803-ban pedig megválasztották a Francia Tudományos Akadémia tagjává. 1804-ben elkísérte J. L. Gay-Lussacot az első tudományos célú léggömbrepülésre. 1820-ban Biot és a fizikus Félix Savart felfedezte az áram által keltett mágneses tér erősségének meghatározására alkalmas Biot-Savart-törvényt. Biot számos meteorit vizsgálatával megerősítette Chladni feltételezését, mely szerint a meteoritok a világűrből érkeznek a földre. Aragoval működött együtt a spanyolországi geodéziai mérésekben, amelyek a méter definíciójához voltak szükségesek, valamint optikai kutatásban, a fény polarizációjának elméleti és kísérleti vizsgálatában. Ezekért az eredményeiért kapta meg Biot a Royal Society Rumford-érmét 1840-ben. 1856-ban lett a Francia Akadémia tagja.