Meteorológus, éghajlatkutató, egyetemi tanár
Pázmány Péter Tudományegyetemen végzett 1932-ben, 1934-ben szerzett tanári diplomát, és doktorátust. 1953-ban a földrajztudományok kandidátusa, 1964-től az ELTE címzetes docense, a meteorológiai tanszéken 1972-ig tartott előadásokat. 1947-től a Szent István Akadémia tagja, majd a Magyar Meteorológiai Társaság tiszteletbeli tagja. Munkásságát "Steiner Lajos" emlékéremmel jutalmazták. Jelentős munkát végzett Magyarország légnyomásának tér- és időbeli változása vizsgálatával, majd az atlanti ciklonok vonulása és a naptevékenység közti összefüggés tanulmányozása terén. Tanulmányozta a naptevékenység és a földmágneses háborgások különböző időtartamú periódusait. A Távidőjelző osztály vezetőjeként terjedelmes dokumentum gyűjteményt állított össze a jellegzetes időjárási helyzetek előfordulásáról. Bevezette hazánkban a két-, utóbb négyhetes hosszútávú előrejelzést. (Bartha Lajos)