Angol-ír matematikus, empirista filozófus
Jártas volt kora természettudományában, ismerte a newtoni mechanikát, valamint a matematikának Newton és Leibniz munkássága nyomán abban az időben kialakult új ágát, a differenciálszámítást. Első munkái matematikai témákról születtek, de igazán az 1709-ben publikált "Értekezés a látás új elméletéről" című tanulmánya tette híressé, melyet ma az optika tudományát megalapozó művek közé sorolnak. Utolsó munkája a "Siris" az orvosi célokra használt kátrányos víz előnyeinek leírásával kezdődik, majd a létezés és a világegyetem természetével, Istennel, és a Szentháromság tanával foglalkozik. Berkeley életében ezt a írást főművének tartották, ma már kevésbé forgatott művei közé tartozik. Róla nevezték el a kaliforniai Berkeley városát, San Francisco mellett.