Természettudós, közgazdász, egyetemi tanár
Németországban tanult kémiát, fizikát és meteorológiát ösztöndíjasként. Franciaországban és Svájcban tett tanulmányútja után 1844-ben visszatért Kolozsvárra. Itt az Unitárius Kollégiumban, majd 1863-tól a Jogakadémián tanított. Az 1872-ben megalakított Kolozsvári Tudományegyetemnek ő lett az első rektora. Mindennel foglalkozott, ami a természettudományok gyakorlati alkalmazását célozta. Az oktatáson kívül a nagyközönség körében végzett ismeretterjesztő tevékenységben is úttörő volt. Ő írta az első önálló magyar meteorológiai és éghajlattani munkát, "Légtüneménytan, s a két Magyarhon égaljviszonyai..." címen (Kolozsvár, 1847). Művében különösen érdekesek a mezőgazdaság és az egészségügy időjárási kapcsolatait tárgyaló fejezetek. Meteorológiai tárgyú az MTA előtt felolvasott dolgozata a légkör páratartalmáról (1857). 1858-ban az MTA levelező tagja. Sírja a házsongárdi temetőben van. (Bartha Lajos)