| Belopolszkij, Aristarh Apollonovics (Belopolsky, Aristarkh Apollonovich) Moszkva, Oroszország, 1854. júl. 13. - Moszkva, 1934. máj. 16. Orosz asztrofizikus A spektroszkópikus mérések jelentős művelője. A moszkvai Egyetemet elvégezve az egyetemi obszervatóriumban az asztrofizika oroszországi úttörőjének, F. A. Bregyihinnek munkatársa, 1888-tól a Szentpétervár melletti Pulkovói Császári Obszervatóriumnak (majd a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Központi Obszervatóriumának) vezető csillagásza, 1916-18 közt igazgatója. 1894-től színképelemző műszereinek tökéletesítésével, rendkívül pontos mérések segítségével számos, egymás körül igen közel keringő ún. spektroszkópikus csillag-párt fedezett fel. Elsőként állapította meg a spektrumok Doppler-eltolódása alapján, hogy a Jupiter vastag légkörének tengelyforgása az egyenlítőn gyorsabb, mint a pólusok közelében (1896). Kimutatta (a német H. Seeligertől és az amerikai J. E. Keelertől függetlenül), hogy a Szaturnusz gyűrűje porszemekből áll (1895). 1916-tól a rendszeres napfényképezés irányítója. A londoni Királyi Csillagászati Társaság és az Itáliai Spektroszkópiai Társaság tiszteletbeli tagja, a párizsi Akadémia Janssen-érmével jutalmazták. Nevét egy holdkráter és az 1004.sz. kisbolygó viseli. (Bartha Lajos)
| | | Web dokumentumok |