| Bartoniek Géza Szárazfalu, 1854. szept. 5. - Budapest, 1930. febr. 11. Fizikus, az Eötvös Collegium igazgatója (1895-1927) Nagyszombatban kezdte és Pozsonyban fejezte be középiskolai tanulmányait.
Utána a pesti egyetemre ment földrajzot és csillagászatot tanulni, de a
fiatal Eötvös előadása és személyisége annyira lenyűgözte, hogy érdeklődése teljesen a fizika felé fordult. Szerencsére tehetsége is volt hozzá. Természettani diplomájának megszerzése után bent maradt az egyetemen: Eötvös maga mellé vette tanársegédnek, majd néhány év múlva segítette elhelyezkedni a polgári iskolai tanítónőképzőben. Itt tanított fizikát 1895-ig, amikor újra Eötvös kérésére módosított pályát: elvállalta az akkor induló Eötvös József Collegium igazgatását. Az ő tevékenysége nyomán vált ez a kollégium országos hírű, sőt, az ország határain túl is ismert, nívós tanárképző intézménnyé. "Töretlenül hitt a magyar ifjúság erkölcsi integritásában és intellektuális rátermettségében, belső érdeklődésből fakadó tudományszeretete a természettudományokon túl a humán tudományok egész területére kiterjedt" - írta róla egyik méltatója. Fizikusi tehetségét fia örökölte, aki sajnos elesett az első világháborúban, humán
érdeklődését pedig Emma lánya kapta örökül, akiből történész lett és
sikeres pályát futott be - egészen 1945-ig. (Dr. Radnai Gyula)
| | | Web dokumentumok |