Természettudós
1746-tól Eperjesen jogot, majd teológiát végzett. 1754-től a wittenbergi, utána a berlini egyetemen folytatta tanulmányait. 1757-ben hazatért. 1758-1792 között a Késmárkon a számtan és a bölcselet alapelemeit oktatta, és a líceum igazgató helyettese volt. 1761-1792 között evangélikus lelkipásztor Szepesszombaton. Geológiai cikkei a bécsi Anzeigen II-V. köteteiben jelentek meg 1772-75-ben. Nagy ásványgyűjteménye volt. Megírta a Poprád folyó völgyének topográfiai leírását. A magyarországi cigánykutatás egyik úttörője volt.