Angol matematikus
Oxfordban tanult, Titchmarsh irányítása mellett készítette el doktori disszertációját 1939-ben. A háború alatt egészen 1946-ig kódfejtési feladatokon dolgozott Bletchley Parkban és Japánban. Különösen alkalmassá tette ilyen munkákra, hogy számos nyelven beszélt, többek között magyarul is: felesége is egy magyar születésű emigráns lett. 1946 után 2 évig Oxfordban tanított, majd megbízták a matematikai tanszék megszervezésével Ibadanban, Nigériában. 1956-tól 1960-ig Canberrában, majd ezután nyugdíjbavonulásáig, 1981-ig Torontóban volt professzor. Fő kutatási területe a Riemann-féle zéta-függvény volt, majd később a differenciál- és differenciaegyenletek. Nevéhez fűződik a Fredholm-operátorokra vonatkozó Atkinson-tétel.