Zoológus, egyetemi tanár
1885-ben szerzett Budapesten orvosi oklevelet, 1886-89-ben a nápolyi zoológiai állomáson dolgozott. 1888-ban a budapesti egyetemen a zoológia magántanára, 1890-től a kolozsvári egyetemen tanár. 1909-ben Kolozsvárott állattani intézetet létesített. 1920-ban rövid ideig Budapesten élt, majd a szegedi egyetem tanára volt. Tőle származik az idegingerület vezetésének ún. kontinuitás-tana, mely szerint az idegfibrillumok egészen a perifériáig összefüggő rendszert képeznek. Koncepciója éles ellentétben állott Ramón y Cajal neuron-tanával. További nagy érdeme a mikrotechnika fejlesztése. Mint zoológus megkísérelte a férgek rendszertani osztályozását. Bár magát a polyphyletikus nézet hívének vallotta, mégis számos más kérdésben teljesen elfogadta Darwin tanait. Élesen állást foglalt az eugenika és a hódító háborúk ellen. Tudományos munkássága mellett szépirodalommal és publicisztikával, szociológiával is foglalkozott. 1898-tól az MTA levelező tagja volt.