Filozófiai, pedagógiai író, tanár
1642-1643 táján Gyulafehérvárott tanult filozófiát és teológiát, majd holland egyetemeken, 1648-ban előbb a franekeri, majd a leideni egyetemen, feltehetőleg huzamosabb ideig az utrechti egyetemen is tanult. 1651-ben ő tett elsőként doktori szigorlatot az újonnan alapított harderwijki egyetemen. A legnagyobb hatást Descartes filozófiája és a puritanizmus gyakorolta rá. Megnősült, felesége egy gazdag utrechti polgárcsalád leánya, Aletta van der Maet lett. 1653 nyarán hazatérve a gyulafehérvári kollégium gimnáziumi tagozatán kapott tanári állást. Még Utrechtben kezdte írni Magyar Encyclopaedia című főművét, amely 1655-ben jelent meg. Ez volt az első magyar nyelvű tankönyv, amely az egyes tudományágak legfrissebb ismereteit tudományos igénnyel, korszerűen rendszerbe foglalta. A mű kétharmad része természettudományi ismereteket foglal össze. Az elsők közt fogadta el nyíltan Kopernikus rendszerét. Javasolta egységes iskolarendszer, anyanyelvű népiskolák, magas színvonalú egyetem alapítását Erdélyben. 1656-ban Basirius Izsák (Isaac Basire), a kivégzett I. Károly angol király Erdélybe menekült udvari papja, megtámadta nézetei miatt, ezért II. Rákóczi György elmozdította állásából. A kolozsvári kollégiumba került tanárnak, ahol Lorántffy Zsuzsanna támogatta. 1658-ban Barcsay Ákos fejedelemnek egy akadémia felállítását javasolta. Fiatalon, tüdőbajban halt meg.