História Tudósnaptár
História - Tudósnaptár
Kattintson!
H K Sz Cs P Sz V
 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31    
Előzetes   Emlékeztető   Javaslatok?   Olvass el!NEW!

A,Á B C CS D E,É F G GY H I,Í J K L M N NY O,Ó Ö,Ő P Q R S SZ T U,Ú V W X Y Z ZS  ^    Név:  
Achard, Franz Carl (Karl)
Berlin, Poroszország, 1753. ápr. 28. - Konary, Szilézia, (ma Lengyelország), 1821. ápr. 20.

Porosz természettudós, kémikus, fizikus, biológus
Az európai cukorrépa-termesztés és cukorgyártás megteremtője. Ősei Poroszországba emigrált francia hugenották voltak. Berlinben született és ott tanult kémiát és fizikát. Andreas Marggraf munkatársaként 1776-tól a berlini Tudományos Akadémia fizikai osztályán kezdett dolgozni. A biológia mellett több tudományterülettel is foglalkozott például a galvanizmussal, a kísérleti fizikával, az elektromossággal és készített egy optikai távírót is. 1780-tól II. Frigyes porosz király megbízásából a dohánytermesztés lehetőségeinek kutatásába fogott. Jelentős eredményeket ért el kutatásai során, ezért Frigyes 500 tallér éves életjáradékkal jutalmazta meg. Marggraf halála után 1782-től őt nevezték ki fizikai osztály igazgatójának. 1784-től a magas cukortartalmú répa termesztésével foglalkozott. Sikerült egy 5-6% cukortartalmú répát nemesítenie, amelyből aztán az úgynevezett fehér sziléziai cukorrépa, a mai cukorrépa-fajták őse származott. A ma ismert összes cukorrépafajta azokból a növényekből származik, amelyeket húsz éven keresztül Kaulsdorfban nemesített. Legjelentősebb eredménye, hogy 1799-ben ipari eljárást dolgozott ki a répacukor kinyerésére. Felfedezése a cukorgyártás ipari méretű előállításában nagy szerepet kapott, II. Frigyes 1801-ben a világ első cukorgyárát a sziléziai Cunermiban (ma Konary Lengyelország) építette meg. A tudós itt hunyt el 1921. április 20-án. Munkásságából 218 tanulmánya maradt fenn. Emlékét őrzi a berlini Cukormúzeum és Konaryban a cukorgyár romjai is emlékhelyként látogathatóak. (Pintér Endre)

Web dokumentumok

 

  KFKI Home >  NEW >  História - Tudósnaptár Copyright info