Szovjet-orosz elméleti fizikus, egyetemi tanár
Szibéria délnyugati részén, Tomszk állami egyetemén diplomázott (1931), hamarosan kandidátus lett (1934), és a háború miatt Leningrádból Kazanyba evakuált fizikai-technikai intézetnél védte meg akadémiai doktori értekezését (1942). A Moszkvai Állami Egyetemre került, ott a Fizika Kar dékánja is volt (1948-1954) és egészen 1982-ig tanszékvezető. Kutatási területe a kvantum- és részecskefizika. Dmitrij Dmitrijevics Ivanenko társszezővel jelentős eredményt ért el a szinkrotronsugárzás témában. Közös könyvüket Klasszikus térelmélet címmel magyarul is kiadták. (Hujter Mihály)