Vegyészmérnök, mikrobiológus, borász, egyetemi tanár
A budapesti műegyetemen 1925-ben vegyészmérnöki oklevelet szerzett, utána az Ampelológiai Intézet munkatársa, majd az igazgatója lett. Irányította 1950-ben az intézet átszervezését Szőlészeti Kutató Intézetté, amelynek igazgatója maradt 1955-ig. 1952-től a Kertészeti Főiskola előadója, majd a borászati tanszék vezetője 1954-től. Nevéhez és munkásságához fűződik a magyar borászati mikrobiológia megalapítása, a magyar borélesztő-gyűjtemény, valamint a borvizsgálati módszerek fejlesztése.